Bízom a Lélekben: tervezek, de nem ragaszkodom. Így válik a jövő nem kényszerré, hanem az áramlás ajándékává.
132. | Majdnem(!) megvették az autómat
Majdnem autóeladási csalás áldozata lettem, de idejében felismertem a trükköt. Nem haragszom, békével zárom le a történetet és továbblépek.
131. | Mi van, ha…? – szorongás vs. tervezés
Hogyan élhetnek együtt a félelmek és a racionális előrelátás? Van mód őket őket átalakítani építő gondolkodássá? Valóban jobb félni, mint megijedni?
130. | Miből fogok élni?
Nem tudom pontosan, mennyi jön majd, de azt igen, hogy nem nullával indulok. Hanem egy álommal, tervekkel és sokkal több tudással, mint fél éve.
129. | Om
Az Om itt ért el hozzám, Thaiföldön. Üzenete: bármerre járok, a teljesség mindig bennem van.
128. | Az első hosszú gyaloglásom a trópusokon
Kicsit közelebbről ismertem meg a thai kultúrát, amíg elgyalogoltam Wat Sila Ngu templomába. A nap lehetőséget adott az elmélyült gondolkodásra.
127. | Villámok a sziget felett
A tervezett és az ötletszerű kirándulás a villámok fényében felszolgált, kedvességgel ízesített vacsora elfogyasztásával ért véget. Gyönyörű nap volt.
126. | Elmaradt bejegyzés: Az utolsó praktikus lépések
Az utolsó napokban elég sok minden történt. A felkészült felkészületlenség csodás élmény volt számomra. Azt hiszem, sikerült lazára vennem az indulást.
125. | Szólítsatok doktornak!
A szokásos kamuörökség helyett ma doktori címet kaptam – spam formájában. A világhírnév tényleg nem olcsó.
124. | Elmaradt bejegyzés: Az oltások
Utólag is kellemes élmény, hogy 14 alkalommal szúrtak meg. Felkészültnek érzem magam az ázsiai életre, már ami az oltások által védett területet jelenti.