Egy egyszerű stíluskísérletből indult az egész és nem klasszikus blogbejegyzés, hanem egy dokumentált gondolati performansz alakult ki.
272. | Egy váratlan haver és egy metafora vacsorára
És végül belül nem marad más, csak ennyi egy nagy brrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr.
270. | Másképpen hallok
Ugyanaz a metal szól. Ugyanaz a düh. Ugyanazok a vágyak. Csak bennem születnek már egészen más feliratok a hallott szavak mellé.
266. | Az én kicsi mesekönyvem
41 napig gyűjtöttem eldobott kártyalapokat Ázsia útjain. Végül nem csak egy paklit találtam meg, hanem egy különös mesekönyvet is.
259. | Meditáció – egy ösvény az utamon
A meditáció az utam része lett. Egy kis ösvény, ahová nap mint nap letérek. Egyszerűen. Csak lenni.
256. | A csendben ellopott savanyú alma
Egy újabb történet egy útról, ami nem csak helyeket, hanem érzéseket is összeköt. Rövid, mégis mély pillanatok, amik csendben maradnak velünk tovább.
252. | Gyertek haza!
Vannak polcok az életemben, amikhez ritkán lépek oda. Most egy kicsit portalanítottam az egyiket. Nem volt véletlen.
251. | Por a szélben
Két oldal helyett az élt választottam. A pillanat megjelenik és eltűnik – én pedig megtanultam elengedni. Talán ez az igazi szabadság.
243. | Semmit nem várok. Így mindent megtalálok.
Semmit nem várok. Mindent megtalálok. Így lesz bennem a semmiből minden.
239. | Hivatalosan is ötven
Ötven éves lettem tegnap. Egyáltalán nem terveztem erről írni, mert számomra teljesen lényegtelen a korom. De az este kihagyhatatlan történetté változott. Hiába! Az én életem már csak ilyen. Magányos séta A pár nappal ezelőtti határ átlépéskor tal ...