250. | Hello Banana
Minden segítség számít. Néha hibából születik. Ember vagyok, nem hős.
251. | Por a szélben
Két oldal helyett az élt választottam. A pillanat megjelenik és eltűnik – én pedig megtanultam elengedni. Talán ez az igazi szabadság.
252. | Gyertek haza!
Vannak polcok az életemben, amikhez ritkán lépek oda. Most egy kicsit portalanítottam az egyiket. Nem volt véletlen.
253. | Hit the Road Steve
Irány az út, Steve. Nem hiszek a soha szóban. Úgy érzem, látom még Luang Prabangot.
254. | Vientian
Eltűnt hátizsák, túlmelegedő telefon, 30 km séta és egy város, ahol jó volt élni. Vientián nem látnivaló. Élmény.
255. | Pi Mai Lao
Víz, hintőpor és nevetés. Laosz utcái néhány napra csatatérré válnak, ahol minden találat egy mosollyal kezdődik. Ez a Pi Mai Lao.
256. | A csendben ellopott savanyú alma
Egy újabb történet egy útról, ami nem csak helyeket, hanem érzéseket is összeköt. Rövid, mégis mély pillanatok, amik csendben maradnak velünk tovább.
257. | Az első szerviz
Egy nagyon kedves emlékem egy szerelőről, aki eljött utánam, ezzel többet téve értem, mint amire számítottam. Laoszban így kedvesek az emberek.
258. | Vang Vieng
Idegenként érzem magam otthon egy határtalan világban, ami Vang Viengben mutatta meg először, milyen hihetetlenül erős.
259. | Meditáció – egy ösvény az utamon
A meditáció az utam része lett. Egy kis ösvény, ahová nap mint nap letérek. Egyszerűen. Csak lenni.
260. | Hajnalhozta Napra várva
Vang Vieng utolsó éjszakája. Nincs terv, csak az út, egy stoppos reggel és a hajnal csendje. Meg egy szendvics, ami valamiért most többet jelent.
261. | Phonsavan
BLT Laoszban, egy kínai sofőr, egy laoszi orvos, csirkék és egy esőben elveszett bankkártya. Két nap alatt így jutottam el Phonsavanba.
262. | Felkészülés Vietnámra
Nem készültem túl Vietnámra. Olvastam róla eleget, mégsem lettem okosabb. Egy buszjegy, pár gondolat és egy ország, amit majd magam fedezek fel.
263. | Csendből káoszba – két nap Phonsavanban
A Korsók síkságának csendje után egy laoszi rakétafesztivál közepén találtam magam. Idegenként érkeztem, és valahogy mégis része lettem.
264. | Egy busz, ahol csak a plafon volt szabad
15 óra egy túlzsúfolt fekvőhelyes buszon Laoszból Hanoiba. Kényelmetlen volt, abszurd volt, mégis kaptam útközben emberséget, ételt és mosolyt.
265. | Megérkezés Vietnámba
Hanoi egyszerre kaotikus és szerethető. Motorok, mosolyok, kávék, utcák és ízek között most azonnal igazán érzem: megérkeztem Vietnámba.
266. | Az én kicsi mesekönyvem
41 napig gyűjtöttem eldobott kártyalapokat Ázsia útjain. Végül nem csak egy paklit találtam meg, hanem egy különös mesekönyvet is.
267. | Egy szabadnap Hanoiban
Múlt, ideológia, spiritualitás, káosz, magasság, játék és egy csendes séta hazafelé. Nekem most ennyi jelentette a tökéletes napot Hanoiban.
268. | Hanoi kért még egy napot
Hanoi adott még egy napot. Kávéra, csodára, elveszésre, elvesztésre és arra az érzésre, hogy a csillagok között is lehet valahogy otthon lennem.
269. | Haiphong
Nincs nagy tanulság. Nincs világmegváltás. Csak néhány nap Haiphongban, spontán döntésekkel, furcsa helyzetekkel és jó ízekkel. És egy új baráttal.
270. | Másképpen hallok
Ugyanaz a metal szól. Ugyanaz a düh. Ugyanazok a vágyak. Csak bennem születnek már egészen más feliratok a hallott szavak mellé.
271. | Tapasztaltabb lettem
Az írás közben születő felismeréseket nagyon szeretem. A referenciapont fontosságát a karaoke sem tudja csökkenteni. Ez is csak egy tapasztalat.
272. | Egy váratlan haver és egy metafora vacsorára
És végül belül nem marad más, csak ennyi egy nagy brrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr.
273. | Cat Ba
Cat Ba az akváriumok és a neonfények városa. Olyan szigeten vagyok, ami pár napja csak azt sugdossa a fülembe, hogy maradjak. Úgy érzem, élmények várnak rám.
274. | A közös szobákról
Kettő négyzetméter. Újabb felfedezés. Egy függönnyel leválasztott emeletes ágyban érzem azt, hogy mindenem megvan. Egy privát barlangban is tudnék működni.
275. | Egy kellemetlenül szép napindító filozófiai gondolatsor
Egy egyszerű stíluskísérletből indult az egész és nem klasszikus blogbejegyzés, hanem egy dokumentált gondolati performansz alakult ki.
276. | Cat Ba és a világ közepe
Egy lassú és egy még lassabb csendes, élményekben mégis gazdag nap Cat Ba szigetének erdeiben, csúcsain, partjain. Egy kicsit a világ közepén.
277. | Naplemente Cat Ba felett
1 óra, 64 kép. Vigyázban állás egy szemetes kuka mellet. Érdekes ötletnek tűnt, és egyálzalán nem bántam meg, hogy elkészítettem ezt a fotósorozatot.
278. | Az utolsó napok Cat Ba szigetén
Szigetek. Zöld és kék tenger. A világ egy olyan pontján jártam, amit még fényképen is gyönyörűség megnézni. A saját szememmel pedig egyszerűen hihetetlen.
279. | A kávéházakról
Nagyon szeretem a tojásos kávét. De ha választanom lehet, talán egy szem napraforgómaggal is beérem. Legyen melléjük mosoly és nem hiányzik a cukor sem.
Bejegyzések listája
- 2026. május (18)
- 2026. április (15)
- 2026. március (16)
- 2026. február (26)
- 2026. január (16)
- 2025. december (20)
- 2025. november (13)
- 2025. október (18)
- 2025. szeptember (18)
- 2025. augusztus (8)
- 2025. július (4)
- 2025. június (16)
- 2025. május (15)
- 2025. április (9)
- 2025. március (16)
- 2025. február (17)
- 2025. január (20)
- 2024. december (14)
- 2024. november (1)
- 2023. november (1)





























