Tegnap már menetrendszerűen lefeküdtem 22:00 előtt. Az ágy keménysége 20-30 percenként keltett fel. Öt órakkor csörgött a karórám. Fel is ébredtem, de egy kicsit alszom még felkiáltással… Elaludtam. A harangszó keltett. Pontosabban annak a sürgetőbb vé ...
Találd meg, mi fontos neked, a többi felesleges dolgot engedd el! Vajon miért nem szeretjük megfizetni a dolgok árát? Akár saját magunkért sem?
Deszkaágy. Még több minimalizmus. Felajánlás és meditáció. Ezekkel a szavakkal érkeztem meg a templomba.
8 órányi kanyar, fagyos hajnal, félreértett jegyek, drága tuk-tuk. A templom kapujában levettem a cipőmet, hogy 10 napig ne is lássam.
Néha még egy buszjegyet megvenni is kínosan sok munkába kerül. Élvezem ezeket a kalandokat.
Ázsiai lakások: puritán fürdő, minimalista konyha, üres hűtő. Meglepő módon nem hiányzik semmi. Kivéve a jó rágógumit. És a zsebkendőt.
Rengeteg eddig nem látott dolog, szuper élmények és egy újabb komoly felismerés Chiang Mai városi, templom túráján.
Véletlen vezette séták Chiang Mai betonútjain: templomok, egy régi rizsőrlő, sör, beszélgetések és egy nap, amit nem akartam, csak megéltem.
Egy szombat Chiang Maiban, ahol fák között sétáltam, megállt az idő, és a tökéletesség egészen közel engedett magához.
Egy véletlen találkozás, egy hideg zuhany és egy láthatatlan kapcsoló. Chiang Maiban pár pillanatra Sherlock Holmes lettem, cipők és meleg víz után nyomozva.