Ha éppen éhes vagy, óvatosan ezzel a bejegyzéssel!
A múlt héten az egyik kicsi vendéglőben – jó, nagyban még nem voltam! – az étlapot lapozgatva azon kaptam magam, hogy vannak olyan ételkategóriák, amiknek nem tudom a jelentését, ezért még nem is gondolkodtam azon, hogy rendeljek -e az adott szakaszból. Így aztán rendeltem egy stir fried tésztát.
De, nem akarok ennyire előre szaladni. Ez a bejegyzés egy kis összefoglaló azokról az ételekről, amiket itt ismertem meg, vagy itt mélyültem el bennük. Spoilerezek: rosszat még nem ettem.
Elmerülök egy kicsit az étkezés világában, még akkor is, ha “A gasztroforradalom kimaradt belőlem”. Nem vagyok az a kaját fényképező típus, de mivel tudtam, hogy fogok írni egy ilyen bejegyzést, a legtöbb ételemet itt lefényképeztem. Ebből lettek ehhez a bejegyzéshez a galériák.
Pad Thai
Ezt ismertem korábbról, Magyarországon is ettük ezt alkalmanként, nagy kedvenc volt már akkor is. Mi is az a pad thai?
Egy tányér, amit mindenki ismer, de mindig új arcát mutatja. A wokban sercegő rizstészta egyszerre édes, savanyú és sós. A lime csípős frissessége, a földimogyoró roppanása, a garnéla vagy csirke húsossága – mintha a thai konyha esszenciáját kóstolná meg az ember.
A Pad Thai a legismertebb thai tésztaétel, Thaiföld egyik nemzeti ételeként is emlegetik. Ez egy wokban pirított rizstésztaétel, amit tojással, zöldségekkel, tofuval és gyakran garnélával vagy csirkével készítenek. Az ízét a tamarindpaszta, a halszósz, a pálmacukor és a lime adják, tetejére pedig általában ropogós földimogyorót szórnak.
Amikor a Fisherman’s Village-ben ettem ilyet, már két alkalommal is volt szerencsém végignézni pár adag elkészítését, hiszen, szinte az orrom előtt készítették. A wok állandóan ízzásban van, ahogy az egyik étel elkészül, tessék-lássék kitakarítják a kanállal és már jönnek is a következő fogás alapanyagai. Ahol én ettem, mindenféle más ételeket is lehet rendelni, azaz a wok teljesen biztos, hogy sok mindent ad az előző ételekből is az ízhez.
Kevés olaj, bele a rizstészta, valami rügyek, egy tojást ráütünk, három szósszal megöntözzük, kis cukor, bele a hús és rázogatjuk, kavargatjuk. Nagyon hamar elkészül. Őszintén szólva eddig mindig éreztem is, hogy a csirke még kicsit sülhetett volna. De legalább autentikus az élmény.
Másodszor is – mint első alkalommal – rákos tésztát kértem és fizettem ki, de mikor láttam, hogy a rák helyett tofut és csirkét dobál a néni a wok-ba, nem volt szívem reklamálni. Miközben ettem a tofut, elképzeltem, hogy rák…
A Pad Thai egyszerre édes, savanyú, sós és picit csípős. És ikonikus.
Az első thaiföldi Pad Thaiomat az első estémen ettem meg. Azóta több helyen is kipróbáltam. Még az azonos helyeken is más-más arcát mutatta meg ez az étel. Hol összeragad a tészta egy nagy gombolyaggá, amit alig tudok kibogozni, hol szépen elválnak egymástól a szálak. Hol rászórják a mogyorót, hol a tányér sarkába teszik, hol külön edénykében hozzák. A lime soha nem marad el. Ahogy az ízek kavalkádja sem.
A Pad Thai egyébként stir-fried főzési technikával készül, de erről később.
Curry
Én ezt levesként ettem. Az első két alkalommal – jó magyar szokás szerint – a leves mellé kértem még egy Pad Thait is. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ez a mennyiségű étel sok. Már az első alkalommal megkérdezték, hogy kérek -e főtt rizst a curry mellé, s én a tudatlanok értetlenségével gondoltam arra, hogy leves mellé rizst, ez valami olyan dolog, amit az öreganyám sem értene.
Pár alakalom után elgondolkodtam, hogy én a curryt otthon fűszerként használom. Itt meg levesként ettem fogalmi zavaromban, de ez egy főétel. Nos, mi is akkor a curry?
A “curry” szó sokszor összezavaró, mert több jelentése van.
A szó eredete: A “curry” szó az angol nyelvből terjedt el, brit gyarmati időkben. Valójában a dél-indiai “kari” szóból származik, ami eredetileg “szósz”-t vagy “fűszeres ételt” jelentett.
Indiában nem igazán mondják, hogy “curry” – ott sokféle, saját névvel rendelkező étel van (pl. masala, korma, dal). Az angolok azonban minden szószos, fűszeres ételt “curry”-nek neveztek. Innen jött az általános használat.
Thaiföldön a “curry” fűszerpasztával és kókusztejjel készült szószos ételt jelent. Ezek nem levesek a klasszikus értelemben, hanem sűrű, mártásos ételek, amiket rizzsel esznek. Bingó!
A curry por: Európában és Magyarországon, ha azt mondják “curry”, sokan a “curry porra” gondolnak (sárga fűszerkeverék). Ez egy brit találmány, ami az indiai fűszerkeverékek egyszerűsített verziója. Nincs egységes receptje, de gyakran tartalmaz kurkumát (ez adja a sárga színt), koriandert, köményt, gyömbért, fahéjat, chilit.
Ha tehát azt hallod, hogy “curry”:
- Indiában = szószos, fűszeres étel (de ott nem így nevezik).
- Thaiföldön = kókusztejjel és fűszerpasztával készült szószos étel.
- Nyugaton = leginkább egy fűszerkeverék.
- Az angoloknál = minden szószos, fűszeres étel
A lényeg a az előző bekezdésből az, hogy Thaiföldön többféle curry létezik (piros, zöld, sárga, massaman, panang). Mindegyik fűszerpasztából és kókusztejből indul, rengeteg friss fűszerrel és chilivel. Az ízek a nagyon csípőstől a lágyabb, édesebb vonalig terjednek.
Az én kedvencem a sárga curry lett.
Khao Soi
Észak-Thaiföld egyik ikonikus levese: kókusztejes curry alap, tojásos tészta, tetején ropogósra sütött tészta. Gyakran csirkével vagy marhával készül, savanyított mustárzölddel és lime-mal tálalják.
Véletlenszerű kóstolásban volt részem ezzel az étellel kapcsolatban. Pad Thait akartam rendelni, de megláttam az étel plakátját a falon, hát ezt ettem.
A tetején található ropogós tészta miatt nehéz volt megenni, főleg evőpálcikával. De megbirkóztam a feladattal és nagyon élveztem az ízeit.
Eddig egyszer ettem, így ahogy BB mondta a Forrest Gumpban: ez minden, amit a Khao Soiról mondani tudok.
Stir fried
Ez nem egy étel, hanem egy főzési technika. Láttam párszor az étlapokon, hogy stir fried ez, stir fried az, de a kifejezésből azt sem tudtam eldönteni, hogy ez angol szó – ahogy sejtettem -, vagy egy angolra hasonlító thai szó angol megfelelője. A fried-ből az az érzésem volt, hogy itt sütésről lehet szó, de ugye nem lehetek semmiben biztos.
A stier fried ételek wokban gyorsan pirított ételek, kevés olajjal és magas hőfokon. Lehet húsos, tengeri herkentyűs vagy zöldséges változat, a fűszerezés pedig szószokkal (pl. szójaszósz, osztrigaszósz, hal szósz) történik. Ez az ázsiai “mindennapi főzés” egyik alaptechnikája. Ezért írtam hogy a Pad Thai is ezzel a technikával készül, hogy magam számára is megmagyarázzam, hogy miért van az étlapokon egy Pad Thai és egy stir fried szekció. Mert ha technika alapján csoportosítanánk az ételeket, akkor a Pad Thai a stier fried alá kerülne és elveszne a többi étel között.
Úgy gondolom, és azt olvastam, hogy ennek a technikának az a lényege, hogy az étel roppanós, friss maradjon, miközben átjárják a szószok és a fűszerek. Én ezt a roppanósságot nagyon élveztem ebben az ételben. Ráadásul a szent bazsalikommal készült ételt választottam, miután a szent szó felkeltette az érdeklődésemet. Rá is jöttem, hogy ez a fűszer zavart engem eddig az ételekben, de itt feléledt bennem a tisztelet, és amit eddig mindig a tányér szélére tettem, most megettem. Egészen sok növényt eszem, amióta itt élek.
Ide teszek egy rövid kitekintést a bazsalikomról.
Többféle “thai bazsalikom” létezik:
- Thai sweet basil (horapha) – enyhén ánizsos-mentás ízű, zöld curry-ben gyakori.
- Holy basil (kaphrao) – “szent bazsalikom”, csípősebb, borsosabb ízű, klasszikus a Pad Kaphrao (pirított hús bazsalikommal).
- Lemon basil (maenglak) – citromos aromájú, salátákban, levesekben használják.
A “szent” jelző:
- A holy basil (Ocimum tenuiflorum / tulsi) Indiában és Thaiföldön valóban szent növénynek számít.
- Indiában a hindu vallásban tisztelt növény (Tulsi), oltárokon is tartják.
- Thaiföldön kevésbé vallási, inkább gasztronómiai szentély: annyira központi szereplő az ízekben, hogy a thai konyha “lelke” is lehetne.
Esan
Ez Thaiföld északkeleti régiójának konyhája, ami egyszerű, falusias, nagyon erőteljes ízekkel. Ide tartozik például a som tam (papaya saláta), a larb (fűszeres hús-saláta) vagy a ragacsos rizs. Általában sok csípőssel és fermentált alapanyaggal dolgoznak.
Erről nincs galéria, mert még nem ettem.
Azért van itt, mert – bár az élmény még vár rám, – de az étlapokon gyakran láttam, és fogalommal ugyanakkor ismerkedtem, meg, mint a többivel.
Egyéb ételek
A galéria önmagáért beszél. Hogy mit is láthatunk benne?
- Japán curry,
- tamarind chutney, zöld koriander-csili chutney,
- Mushroom Mutter,
- papadum (“India ízei és kedvessége”),
- avokádós szendvics (az egyetlen szelet kenyérrel, amit augusztus óta ettem),
- sült banán,
- ananászos ragadós rizs (ez olyan mint a hurka: saját magába töltik vissza az alanyt),
- valami kolbász féle golyócskák (nem volt étlap, nem firtattam, mi a neve, tricikliről árulták és két kutya elkunyizta a harmadát),
- bundázott rákok, fokhagymás sütivel, hagyományos thai étel, az igazi neve fried tofu with garlic, vagyis fokhagymás rántott tofu,
- grillezett kukorica,
- rák tekercsek.
Gyümölcsös italok
Az egyik helyen smoothie, a másik helyen juice a neve. Van ahol csak jéggel mixelik össze a friss gyümölcsöt, van ahol tesznek bele mézet, vagy cukrot, meg joghurtot is. A közös jellemző az italokban az igazi és friss gyümölcs, plusz a varászlatos íz orgia. Ha megnézed a galériát, van rá esélyed, hogy kitalálod, melyik a kedvencem.
Az italok között elhelyeztem két kakukktojást is.
Az egyik egy állványon álló italos üvegben kapható. Először azt hittem, hogy bodza szörpöt árulnak ilyen sok helyen. Aztán kiderült, hogy a robogó itatására lehet használni.
A másik a két sárkányos üveg közül a második. Az elsőn egy energiaital látható “PharyaNak” felirattal, sárga üvegben. Ezt egy adott napon vettem és nagyon ízlett. Másnap gondoltam, kipróbálom a közvetlenül mellette lévő másikat is. A bolt előtt, az utcán kibontottam, belenyaltam, és furcsa érzés fogott el az íztől. Gyorsan lefényképeztem és megmutattam a ChatGPT-nek, hogy ugyan már, mondja el, mi a francot iszom. “A címkén ez áll: Phaya Nak, „Naga király” (a legendás sárkány/kígyó lény). A felső sorban: pedig az, hogy gyógynövényes párlat, 12,8 fok alkoholtartalommal. Ez nem üdítőital, hanem gyógynövényekkel készített erős ital. Tradicionális thai ital, gyakran különféle gyógyhatásúnak tartott növényekből, gyökerekből, kérgekből áztatják. Kis mennyiségben isszák, általában gyógyszeres italhoz hasonlóan, nem nagy mennyiségben.” Így találtam meg tehát véletlenül a thai Jagermaistert…
Most ennyit tudok mesélni az ízekről, ételekről, italokról és élményekről. Nekem ezeket mesélték el eddig ezek a költemények.
Meghívsz egy kávéra?
Ha tetszett ez a történet, meghívhatsz egy kávéra. Nem kell, de jól esik - és mindig egy új sztorira váltom.
Kávé S:o)mának
Linktree
Rövid bemutatkozás