Saigon több olyan dolgot mutatott, ami nem nyűgöz le. Még van 11 nap, hogy ez változzon. Persze eddig is adott már élményeket.
341. | Saigon, a szemérmetlen
Lehet, hogy Saigon nem azért szemérmetlen, mert közönséges. Hanem mert nem nagyon akar semmit sem elrejteni előlem. Mi van, ha ez a kérdés: miért titkolnám el?
339. | Megérkezés Saigonba
Fekete öves szűk helyen katonákat elhagyó valaki lettem. Vagy valami ilyesmi.
338. | Mũi Né és a gulyás leves
Mũi Né lett az 1800 kilométeres vietnámi utazásom utolsó állomása. Tele van hálával a szívem. Most pihenek egy kicsit. Aktívan.
336. | Đà Lạt, ahol fáztam
Da Lat egy hideg labirintus. Azt is szerettem benne, hogy el voltam benne veszve. Meg azt is, hogy közben milyen kapcsolatokat adott nekem.
329. | Nha Trang
Szép ez a város, csak sok itt az ember. Jobb volt a városon kívül. Ma elfáradtam. És nem a sziklákon való ugrándozástól.
327. | Tuy Hòa látnivalói
Mindig sokkal többel megyek el, mint amivel érkezem. Tuy Hòa sem engedett el üres kézzel. Mi lesz, ha egyszer már nem bírom el mindazt, amit magammal viszek?
325. | Tuy Hòa
Minden bezárt hostelajtó kinyit egy kocsmaajtót. Úgy emlékszem, ezt olvastam egy önfejlesztő könyvben.
324. | Quy Nhơn
Ha minden a tervek szerint ment volna ma, akkor nem lenne 14 db mini dobókockám. A mai túra pont olyan volt, ahogyan szeretem.
323. | A kontroll az illúzió
Nincs kontroll, nincs illúzió, nincs feszültség. Ott vagyok, ahol lenni akartam, és az égiek úgy akarták, hogy az út végén az az ágy vár, amire gondoltam.