A meditáció az utam része lett. Egy kis ösvény, ahová nap mint nap letérek. Egyszerűen. Csak lenni.
256. | A csendben ellopott savanyú alma
Egy újabb történet egy útról, ami nem csak helyeket, hanem érzéseket is összeköt. Rövid, mégis mély pillanatok, amik csendben maradnak velünk tovább.
252. | Gyertek haza!
Vannak polcok az életemben, amikhez ritkán lépek oda. Most egy kicsit portalanítottam az egyiket. Nem volt véletlen.
251. | Por a szélben
Két oldal helyett az élt választottam. A pillanat megjelenik és eltűnik – én pedig megtanultam elengedni. Talán ez az igazi szabadság.
248. | Luang Prabang
És már az sem fontos, hogy a hajó melyik oldalán sodorta el a víz…
243. | Semmit nem várok. Így mindent megtalálok.
Semmit nem várok. Mindent megtalálok. Így lesz bennem a semmiből minden.
239. | Hivatalosan is ötven
Ötven éves lettem tegnap. Egyáltalán nem terveztem erről írni, mert számomra teljesen lényegtelen a korom. De az este kihagyhatatlan történetté változott. Hiába! Az én életem már csak ilyen. Magányos séta A pár nappal ezelőtti határ átlépéskor tal ...
238. | Miért itt? Miért nem ott?
Bárhol boldog tudnék lenni. Még Magyarországon is. De most éppen máshol tesztelem ezt az elméletet.
234. | Lehet, hogy tévedek
Az író talán a kételyről írt könyvet, amit én nyitott és bizakodó szemüveggel olvastam el. Most kinyitom a tenyerem, és elengedem a kételyt és a bizakodást is.
231. | Egy listába rendezett pici térkép
Nem mindig szeretem a listákat. Ez most az első pontjával megfogott. Így lett belőle egy belső térkép. A túrázó néha jó, ha ránéz a térképre.