A nyugati pszichológia és a keleti spiritualitás első pillantásra két külön világnak tűnik. Az egyik a tudomány objektivitására, az empirikus vizsgálatokra és a kísérleti eredményekre épít. A másik az évezredes hagyományok belső tapasztalataira, a lélek mélységeire és az emberi lét transzcendens dimenzióira. Sokan úgy vélik, e két szemlélet egymásnak feszül, holott a valóságban nemcsak hogy kiegészítik egymást, hanem törvényszerűen együtt alkotnak teljes képet az emberről.
Buda László gondolatmenete is arra világít rá, hogy a pszichológia különböző irányzatai mind abba az irányba mutatnak, hogy a test, az elme, az érzelmek és a lélek egysége nem választható szét. A test például nem pusztán biológiai gépezet, hanem az élettörténet hordozója, a tudatalatti lenyomata, amelyben ott rezeg minden múltbéli tapasztalat. A keleti hagyományok hasonlóan tanítják: a test az energia és a tudat színtere, amelyet éppúgy ápolnunk kell, mint a szívünket és a gondolatainkat.
A stresszpszichológia rávilágít, hogy a modern ember egyik legnagyobb kihívása a feszültségek oldása és az érzelmek szabad megélése. Ez szinte szó szerint visszhangozza a buddhista vagy taoista tanításokat, amelyek a belső béke, a meditatív jelenlét és az érzelmi tisztulás fontosságát hangsúlyozzák. A nyugati kutató „stresszkezelésnek” nevezi, a keleti bölcs „elengedésnek” vagy „nem-ragaszkodásnak”, de a cél ugyanaz: a harmónia visszaállítása.
Amikor pedig a pozitív pszichológia az emberi lét előrevivő aspektusait állítja középpontba, az valójában ugyanarra a belső forrásra mutat, amelyet a spirituális utak hála, szeretet vagy tudatosság néven ismernek. Itt ér össze igazán a két megközelítés: a tudományos pszichológia eszközökkel mér és modellez, a spiritualitás pedig átéléssel tapasztal, mégis ugyanannak a valóságnak a másik arcát tárják fel.
Holisztikusan
Ha az embert holisztikus rendszerként szemléljük, négy alapvető dimenzió rajzolódik ki: test, szív, elme és lélek. Ezek nem különálló szigetek, hanem összekapcsolódó, egymásra ható rendszerek. A nyugati pszichológia is egyre inkább felismeri, hogy a testi tünetek mögött érzelmi és gondolati mintázatok húzódnak meg, miközben a keleti bölcseletek régóta tanítják, hogy a tudat tisztasága nélkül a test sem találhat maradéktalan gyógyulásra. A két hagyomány tehát nem egymással szemben, hanem egymás mellett halad, és együtt ad teljes képet az emberi létről.
Az „alaprecept” első szintje a testhez és a fizikai környezethez kapcsolódik: megfelelő táplálkozás, légzés, mozgás, pihenés és a környezet gondozása. Ez teljes összhangban áll a keleti gyakorlattal, ahol a jóga, a tai chi a testet a szellem templomaként tiszteli. A nyugati szemlélet itt talán praktikusabb, mérhető paraméterekben gondolkodik, míg a keleti a testet energiaáramlások színterének tekinti – a két nézőpont azonban ugyanarra hív: a test tiszteletére és gondozására.
A második szint az érzelmek és a kapcsolatok világa. A modern pszichológia szerint a fel nem dolgozott harag, bűntudat vagy szégyen betegségekhez vezethet – a keleti tanítások szerint ezek az érzelmek „energiablokkokat” képeznek, amelyek akadályozzák az élet áramlását. Akár „pszichodinamikának”, akár „karma lenyomatnak” nevezzük, a lényeg közös: a gyógyulás feltétele az érzelmek elengedése és a szeretetteljes kapcsolatok építése.
A harmadik szint a gondolkodás és az információk szférája. A nyugati pszichológia itt hiedelemrendszerekről és kognitív torzításokról beszél, míg a keleti bölcseletek az „elme tisztításáról” és a „helyes látásról” tanítanak. A szavak mások, de az irány ugyanaz: felszabadítani a tudatot a gátló mintáktól, hogy helyükbe tisztább, derűsebb gondolatok lépjenek.
Végül a negyedik szint a lélek és az isteni dimenzió. Ez az a terület, ahol a nyugati tudomány és a keleti spiritualitás látszólag a legtávolabb állnak egymástól – mégis itt fonódhatnak össze a legmélyebben. A transzperszonális pszichológia például nyíltan integrálja a spirituális hagyományokat, míg a meditáció és az ima évezredek óta a keleti utak alappillére. Akár „önmegvalósításnak”, akár „megvilágosodásnak” nevezzük, a cél ugyanaz: felfedezni és megélni a bennünk rejlő teljességet, amely összeköt a mindenséggel.
Ha tehát testünket, érzelmeinket, gondolatainkat és lelkünket nem széttagoltan, hanem egységes rendszerként szemléljük, akkor a nyugati pszichológia és a keleti spiritualitás szinte automatikusan találkozik. A kettő közti különbség inkább a nyelvben és a hangsúlyokban rejlik, nem a lényegben. A tudomány eszközei és a belső tapasztalás útjai ugyanarra mutatnak: hogyan őrizhetjük meg az egyensúlyt, hogyan gyógyíthatjuk magunkat, és hogyan kapcsolódhatunk mélyebben a világhoz és önmagunkhoz. A kérdés tehát nem az, hogy „vajon összeegyeztethető-e” a két szemlélet, hanem sokkal inkább az, hogyan tudjuk mindennapjainkban megélni és integrálni ezt a teljességet.
Buda László
Buda László: Mit üzen a tested? című könyvét olvasva fogalmazódott meg bennem ennek a bejegyzésnek az ötlete. A könyvet a legjobb szívvel ajánlom mindenkinek elolvasni. Én is egy barátomtól kaptam az ajánlást, s ezért azóta is hálás vagyok!
Remélem, Buda László megbocsátja nekem, hogy – a legnagyobb tisztelettel – idézek a könyvéből. Remélem, a szándékban nem a jogsértés, hanem a jó szándék látszódik. Még egyszer! A könyvet a legjobb szívvel ajánlom mindenkinek elolvasni! Sokkal több van benne, mint az általam kiragadott pár gondolatmenet.
Először egy összefoglalót idézek a szerzőtől, ami a pszichológiai iskolákat foglalja össze. Ez számomra nem csak azért érdekes, mert érdeklődöm a pszichológia iránt, hanem azért is, mert a mondatokban természetesen kavarognak a kétféle megközelítés ismérvei.
Utána négy utat ismerünk meg a világ dolgainak megértéséhez.
Végül pedig egy „alapreceptet” kapunk a kiváló szerzőtől.
Szó szerinti idézetek következnek, innentől én nem szólalok meg.Buda László – Pszichológiai iskolák
Hadd említsek meg néhány pszichológiai iskolát, irányzatot, a teljesség igénye nélkül, amelyek hatást gyakoroltak a gondolkodásomra. Ezek a leglényegesebb szellemi forrásai és alapjai későbbi munkámnak. A magam szavaival meg is fogalmazom, mit üzentek nekem.
- Szomatopszichológia – Az ember lelke egy testbe van bújtatva, és érdemes odafigyelni erre a testre is, amikor lelki gondokkal foglalkozunk. A test nagyrészt automatikusan működik, őrzi a teljes élettörténetet, elválaszthatatlanul összefonódik a lelki folyamatokkal. A test maga a tudattalan (vagy hétköznapibb nyelvhasználattal: a tudatalatti).
- Stresszpszichológia – A mai kor emberére nehezedő legnagyobb kihívás: a külső és belső világ összeegyeztetése, az információdömping feldolgozása, a feszültségek elengedése, az érzelmek szabad kifejezése, a konfliktusokkal való megbirkózás. Alegtöbb betegség valamilyen módon összefügg az elégtelen stresszkezeléssel.
- Pozitív pszichológia – A patológiaorientált lélektani paradigma lecserélésével az emberi lét előrevivő aspektusait hozza reflektorfénybe. Ezzel teret ad a tudatosság számára, hogy a figyelem energiájának segítségével azokat a folyamatokat erősítse, amelyek az egészség felé mutatnak.
- ASC-pszichológia – A módosult tudatállapotokkal („Altered State of Consciousness”) dolgozó irányzatok összefoglaló elnevezése. Az ősi sámáni transztól a jógán, hipnózison, relaxációs technikákon át az agykontrollig, NLP-ig, meditációig számos módszer alapul azon a megfigyelésen, hogy az elme különleges képességeit (például emlékezés, vizualizálás, kreativitás, öngyógyítás) speciális tudatállapotok elérésével könnyebb kiaknázni.
- Energiapszichológia – Megkísérli egybeolvasztani a keleti energiateóriákat a nyugati pszichológiai megközelítéssel. A testet mint energiarendszert tételezi, rezgésekben és frekvenciákban gondolkodik, és a pszichoterápiás munkát összeköti a csakrák, meridiánok, kitüntetett akupunktúrás pontok manipulációjával.
- Kvantumpszichológia – Az olyan fizikai elveket igyekszik lélektani és terápiás közegbe ágyazni, mint a „kvantumugrás”, a „húrelmélet” vagy a „párhuzamos univerzumok”. E módszer szerint a megfigyelő szubjektum és a megfigyelt objektum (például saját testünk) közötti speciális viszony tudatosításával és a „valóságprojekció” módosításával képesek vagyunk ugrásszerű változásokat generálni testi-lelki egészségi állapotunkban.
- Transzperszonális pszichológia – A spirituális hagyományok integrációját felvállalva utat nyit a lélektani horizont kiszélesítésének. Az emberi lélek gyökérzete és lombozata messze meghaladja individuális lényét. Világunkban mindent áthat az intelligens szellem működése.
- Integrálpszichológia – Grandiózus kísérlet arra, hogy mindezen gondolatokat, elveket, tradíciókat és módszereket egy egységes keretbe, világképbe foglalja, amely egyszerre pszichológiai, filozófiai, természettudományos és spirituális támpont is lehet a mai kor kereső embere számára.
Remélem, egyetértesz velem: a XXI. században az egyetlen lehetőség a tudományágak integrációja, a befogadás, a kölcsönös megtermékenyítés. A filozófia, a fizika, a biológia, a biokémia, az orvostudomány és a pszichológia immár egymással szövetkezve, vallási, szellemtudományi, spirituális és művészeti aspektusokra nyitottan válaszolhat az emberiség nagy, aktuális kérdéseire.
Buda László – 4 út
Van egy elképzelés a pszichológiában – elsőként talán Jung magyarázta el érthetően –, miszerint a világ megismeréséhez, kapcsolataink megéléséhez, döntéseink meghozatalához négy, alapvetően különböző úton-módon közelíthetünk:
- az érzékszervi észlelés (percepció),
- az érzés (emóció),
- a gondolkodás (kogníció)
- és a megérzés (intuíció) csatornáin át.
Leegyszerűsítve, vannak a
- tamáskodók („hiszem, ha látom”),
- az érző lények („jól csak a szívével lát az ember”),
- az okostónik („van tudományos alapja vagy nincs?”)
- és az ezósok („azt súgják az angyalok, hogy…”).
A tipológiát persze igyekeztem nevetségesen kisarkítani – mindannyian működtetjük mind a négy folyamatot valamilyen arányban.
Buda László – „Alaprecept”
Ha az embert holisztikus rendszerként csodáljuk körbe, és működését négy dimenzióba vetítve vizsgáljuk (test – szív – elme – lélek), majd ezt a négy dimenziót tovább bontjuk külső és belső alrendszerekre, egy elég egyszerű alapreceptet kapunk arra nézve, hogy mit jelent, miből áll össze az egészségmegőrzés és az öngyógyítás. Kérlek, olvasd végig az alapreceptet, nem azért, hogy valami újat találj benne, vagy azon kezdj töprengeni, mi hiányzik éppen most az életedből, vagy bosszankodj az idealizált felsoroláson, hanem csak azért, hogy meglegyen a közös nevezőnk. Hogy összefoglaljuk, amit az emberiség történelmének ismertebb gyógyítói hirdettek, s amivel – valahol belül – Te is, én is tisztában vagyunk, még ha nem is tudjuk megvalósítani…
Az alaprecept:
I. A test és a fizikai környezet szintje
1. A test gondozása és gyógyítása: Megfelelő táplálkozás, légzés, testmozgás, pihenés.
2. A környezet alakítása: Jó minőségű táplálék, tartózkodás a mérgező környezeti behatásoktól, megfelelő lakásviszonyok, természetközelség, rend, szépség, tisztaság, biztonság.
II. Az érzelmek és a kapcsolatok szintje
3. Az érzelmek megélése és gyógyítása: A megbetegítő érzelmek (például: harag, neheztelés, bűntudat, szégyen) feloldása, elengedése, a feltöltő, energetizáló érzelmek (például: öröm, lelkesedés, hála, szeretet) minél gyakoribb átélése.
4. A kapcsolatok alakítása: Konfliktusaink rendezése, függőségek feloldása, szeretetteli, őszinte, kölcsönös egymásra utaltságon alapuló kapcsolatok építése.
III. A gondolkodás és az információk szintje
5. A gondolkodás tisztítása és gyógyítása: Saját hiedelemrendszerünk, meggyőződéseink és gondolataink minél teljesebb megismerése, a szükségtelen, káros, megbetegítő, akadályozó részek elengedése, a józan, derűs gondolkodás megerősítése.
6. Az információs környezet alakítása: Folyamatos, élvezetes tanulás. Olyan információk keresése (könyvek, tanítások, tréningek), melyekből erőt és lendületet merítünk, s amelyek az egészség felé orientálnak, a szükségtelen vagy káros információk (például egyes tévéműsorok, aggodalmat és félelmet keltő hírek) leépítése.
IV. A lélek és az isteni minőség szintje
7. A lélek megtalálása: Öntudatra ébredés, személyes küldetés felfedezése, belső béke meglelése, spirituális úton való elindulás.
8. Az isteni minőségbe való beleolvadás: A külső és belső egységének felismerése, mély harmónia a természettel, a mindenséggel, vagy – ha úgy tetszik – az Istennel, személyes Isten-képeddel.
Aki ezt a programot követi, testi-lelki egyensúlyát nehéz körülmények között is meg tudja őrizni, kevés betegséggel fog találkozni, azokból is hamar kigyógyul.
Meghívsz egy kávéra?
Ha tetszett ez a történet, meghívhatsz egy kávéra. Nem kell, de jól esik - és mindig egy új sztorira váltom.
Kávé S:o)mának
Linktree
Rövid bemutatkozás