Ez az első bejegyzésem, amihez egy betűt sem írtam. Beszéljen egy rövid videó helyettem.
244. | Formálódó rendszer: elkezdtem a könyvemet
Ha ez a könyv elkészül, és ezzel az írónővel valaha még megiszom egy kávét, talán majd másképp felelek.
243. | Semmit nem várok. Így mindent megtalálok.
Semmit nem várok. Mindent megtalálok. Így lesz bennem a semmiből minden.
242. | The Gibbon Experience II.
Mérsékelt gibbon látás, adrenalin a dzsungel fölött, lombház az égen. De a legerősebb kötél nem a drót volt, hanem köztünk feszült.
241. | The Gibbon Experience I.
Azt hiszem, szerelem volt első látásra. Zipline a dzsungel fölött, faházak a lombkoronában, gibbonok hangja hajnalban. Mire ezt olvasod, én már ott vagyok.
240. | Az emberek Laoszban
Laoszban a felnőttek távolságtartóbbak, de a gyerekek nyitottsága újra a saját gyerekkorom világába vezetett vissza egy rövid időre.
239. | Hivatalosan is ötven
Ötven éves lettem tegnap. Egyáltalán nem terveztem erről írni, mert számomra teljesen lényegtelen a korom. De az este kihagyhatatlan történetté változott. Hiába! Az én életem már csak ilyen. Magányos séta A pár nappal ezelőtti határ átlépéskor tal ...
238. | Miért itt? Miért nem ott?
Bárhol boldog tudnék lenni. Még Magyarországon is. De most éppen máshol tesztelem ezt az elméletet.
237. | Houayxay (Banhuajszaj)
36 év után újra egy szocialista országban. Buszok, határ, papírok és egy tucat apró meglepetés után megérkeztem Laoszba. Egy új ország kezdete a Mekong partján.
236. | Chiang Rai
Fehér templom helyett kék. És egy zenélő óratorony, amit soha nem felejtek el.