Valójában hangokat, illatokat és érzéseket gyűjtök. Aztán egyszer megszólal egy dal… és hirtelen újra ugyanazon az utcán állok.
289. | Az ajándékot keresd, ne a véleményt!
A legfontosabb felismerésem nem az volt, hogyan válaszoljak a kommentekre, hanem az, hogy minden őszinte kommentben ott rejtőzik egy ajándék.
288. | Néha adok. Néha kapok.
Vannak utak, amelyek embert próbálók. Mégis ezek mutatják meg a legtisztábban, hogy valójában kik vagyunk, amikor csak megyünk tovább.
286. | Elengedés
Az elengedés helyett ma már az integrálásban hiszek. A múlt fájdalmai nem eltűntek – megtanultam együtt élni velük. És boldognak lenni.
285. | A sámán
Néha egyetlen mondat éveken át dolgozik bennünk. Ez a történet arról szól, hogyan változott meg bennem egy tizenhat éve kapott tanács
284. | A lélegzetvételem
Az elmúlt hetekben hiányzott az írás. Pontosan tudom, hogy miért, és egyáltalán nem bánom. Miközben másképp lélegeztem, megszületett a The Miracle is Already Here projekt.
272. | Egy váratlan haver és egy metafora vacsorára
És végül belül nem marad más, csak ennyi egy nagy brrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr.
270. | Másképpen hallok
Ugyanaz a metal szól. Ugyanaz a düh. Ugyanazok a vágyak. Csak bennem születnek már egészen más feliratok a hallott szavak mellé.
266. | Az én kicsi mesekönyvem
41 napig gyűjtöttem eldobott kártyalapokat Ázsia útjain. Végül nem csak egy paklit találtam meg, hanem egy különös mesekönyvet is.
259. | Meditáció – egy ösvény az utamon
A meditáció az utam része lett. Egy kis ösvény, ahová nap mint nap letérek. Egyszerűen. Csak lenni.