Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk.
“Halotti beszéd és könyörgés.” 1192. A legkorábbi, latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegmellék.
Talán a gondolkodás hangsúlyossá válása óta foglalkoztatja az embert, hogy mik vagyunk. Nyilván régebben, mint 1192.
Hozzám valahogy közel áll az a kép, hogy por, hamu, homok vagyunk.
Kétszer kettő dal támogatásával belenézek a porfelhőbe.
Az AI generálta zenék
A zene meghatározó szerepet játszik az életemben.
Egészen pontosan az a fajta zene, amit igazi hangszereken adnak elő. Annak ellenére, hogy szeretem, vannak fenntartásaim a tisztán számítógéppel generált zene kapcsán.
Ennek tükrében számomra is meglepő volt, hogy mennyire élvezem az AI által létrehozott zenéket, vagy inkább azt mondom, hogy az AI által újraértelmezett zenéket. Ahogy például egy jól ismert Abba slágert az AI átalakít metál himnusszá. Vagy egy indusztriális metál dalból készít slágergyanús pop átiratot.
Azt hiszem, a lelkesedésem mégsem annyira meglepő. Az AI, mint minta elemző szoftver az ilyesfajta munkában kiváló. A mintákat elemezve tudja értelmezni, hogy mi miért működik, így leheletnyi könnyedséggel tud a jól működő minta alapján újat előállítani.
Számomra hihetetlenül jól működik ez a módszer. Egy erős, jelentést hordozó dalból egy friss erőtől duzzadó új valamit hoz létre. Ami ismerős, mégis merőben más. Természetesen nem mindig sikerül ez hibátlanul, de, hadd legyen meg a joga a szoftvernek is ahhoz, hogy néha mellé nyúljon.
Létrehoztam egy YouTube lejátszási listát, ahová azokat az AI által újraértelmezett dalokat mentem el, amik számomra élményt hordoznak. Itt tudsz belehallgatni.
Ebből a listából nehezen tudnék kedvencet választani, és ennek a bejegyzésnek nem is ezt a célt szántam.
Most mégis kiragadok egyet, mert nemcsak az újraértelmezés ereje volt fontos ennek a dalnak a felfedezésekor, hanem a dalszövege is.
A világhírű Kansas együttes 1977-ben írt Dust in the Wind című daláról beszélek.
Kb. 25-27 évvel ezelőtt ismertem meg ezt a dalt. Az ikonikus gitárjáték fogott meg először, aztán természetesen a dalszöveg is nagy hatást tett rám.
Azt javaslom, hogy most hallgasd meg az eredeti verziót. Kövesd a dalszöveget is, ha van kedved hozzá. Elkészítettem az angol nyelvű szöveg magyar fordítását is ennek a bejegyzésnek a kedvéért.
I close my eyes
Only for a moment, and the moment’s gone
All my dreams
Pass before my eyes, a curiosity
Dust in the wind
All they are is dust in the wind
Same old song
Just a drop of water in an endless sea
All we do
Crumbles to the ground, though we refuse to see
Dust in the wind
All we are is dust in the wind
Now don’t hang on
Nothing lasts forever but the earth and sky
It slips away
And all your money won’t another minute buy
Dust in the wind
All we are is dust in the wind
(All we are is dust in the wind)
Dust in the wind
(Everything is dust in the wind)
Everything is dust in the wind
(In the wind)
Lehunyom a szemem
Csak egy pillanatra, és pillanat már el is tűnt.
Minden álmom
Megfoghatatlanul suhan el a szemeim előtt
Por a szélben
Mind csak por a szélben
Ugyanaz a régi dal
Csak egy csepp víz a végtelen tengerben
Minden, amit teszünk
Porrá hullik, de ezt nem akarjuk látni
Por a szélben
Mind csak por a szélben
Ne kapaszkodj hát
Semmi sem tart örökké, csak a föld és az ég
Minden elúszik
És minden pénzeddel sem vehetsz egy újabb percet
Por a szélben
Mind por vagyunk a szélben
(Mind por vagyunk a szélben)
Por a szélben
(Minden por a szélben)
Minden por a szélben
(A szélben)
És most talán hallgasd meg az újraértelmezett verziót is.
Az én véleményem az, hogy az újraértelmezett verzió sokkal több energiát tartalmaz, mint az eredeti. Azzal együtt, hogy az eredeti egy mestermű. Talán így érthető, hogy miért van rám ekkora hatással az új verzió.
Homok a szélben
Amikor ezen a bejegyzésen, a mondanivalómon gondolkodtam, eszembe jutott, hogy van nekünk saját magyar dalunk is a témában. Balázs Fecó és Korál együttes örök slágere 1981-ből. Milyen érdekes, hogy csak négy év különbség van a két dal születése között.
Követem az előbbi rendet. Megmutatom az eredeti verziót, a két nyelven olvasható dalszövekeget és a feldolgozást.
Ne kérd, hogy ígérjem meg azt, amit nem tudok,
Szeretlek és melletted vagyok.
De tudod jól, hogy eljön majd a nap,
És nem lesz semmi, ami majd visszatart,
Mert sehol sem tudtam megnyugodni még,
Ha nem lennék szabad élni sem tudnék.
Homok a szélben, azt mondod, az vagyok.
Homok a szélben, lehet, hogy az vagyok.
Homok a szélben, tudom, hogy az vagyok.
Homok a szélben, megváltozni nem tudok.
Meder nélküli folyó leszek nélküled,
És meglehet, hogy sokszor tévedek,
És minden reggel máshol ér talán,
És senki nem fog emlékezni rám,
És nem tudom, hogy mi történhet még,
De ha nem lennék szabad élni sem tudnék.
Homok a szélben, azt mondod, az vagyok.
Homok a szélben, lehet, hogy az vagyok.
Homok a szélben, tudom, hogy az vagyok.
Homok a szélben, megváltozni nem tudok.
Don’t ask me to promise what I cannot keep,
I love you, and I’m here with you.
But you know well the day will come
When nothing’s left to hold me back,
’Cause I have never found my peace anywhere,
And without my freedom, I couldn’t even live.
Sand in the wind, you say that’s what I am.
Sand in the wind, maybe that’s what I am.
Sand in the wind, I know that’s what I am.
Sand in the wind, I cannot change who I am.
I’d be a river with no bed without you,
And maybe I’d go wrong a thousand times,
And every morning might find me somewhere new,
And no one there would remember me,
And I don’t know what else may come my way,
But without my freedom, I couldn’t even live.
Sand in the wind, you say that’s what I am.
Sand in the wind, maybe that’s what I am.
Sand in the wind, I know that’s what I am.
Sand in the wind, I cannot change who I am.
Természetesen van véleményem a két dal kapcsán ebben az esetben is. Számomra itt az AI által létrehozott verzió egyértelműen rosszabb, mint az eredeti.
Itt a példa arra, hogy nem minden arany, ami AI.
Még egy kicsi zene
Bár a két dal szinte ugyanakkor született meg és a dalszövegük is hasonló, én azt gondolom, hogy zeneileg másfelől közelítik meg a témát. Hangulati közelségben állnak, de zeneileg nem eredeti/másolat a viszonyuk, inkább “ihletett rokonok” a szememben.
A Kansas dal a “csendben gondolkodás az életről”, míg a Korál az “átérezni és kimondani a csendet” megközelítést jelenti számomra. Az előbbi meditatív, csendesebb, filozófikusabb, az utóbbi pedig érzelmesebb, dinamikusabb, drámaibb megfogalmazása a témának.
Ennyit tartok most fontosnak a zenéről, akár az eredeti, akár az újragenerált verziókra gondolok. Hiszen a mondanivalómnak csak egy része a zenei élmény.
Ennek a két dalnak a kapcsán – a zenéhez hasonlóan – nagyon fontos számomra a szavakkal megfogalmazott mondanivaló is.
Hamu, por vagy homok?
A kérdés költői. Természetesen lényegtelen a szó, mint ahogy a választás is csak a vicc kedvéért került elő.
Mind a két dal az elmúlásról szól.
Látszólag.
Ahogy a költői szabadság engedi, hogy a mű úgy adja át a szerző gondolatait, ahogy a szerző akarja, ugyanúgy megvan a joga a mű befogadójának is a saját értelmezésre.
A Kansas dal nekem a valóban az emberi mulandóság tényéről és elfogadásáról szól. Ha egy-egy szót kicserélek (kapaszkodni/ragaszkodi, megfoghatatlan/illúzió) akár egy buddhista filozófiai dal is lehetne. Így egyszerűen csak egy buddhista hangulatú dal.
Azért nem illik rá a fogalom, mert a buddhista rezonanciák mellett “hiányzik” belőle a buddhizmus fontos eleme, az út, vagy másképpen a megoldás.
A Korál dal ezzel szemben az én szabadságáról üzen számára. Itt a homok, ami a szélben kering a szabadság jelképe. Ráadásul erősen hajlik a dal a megoldás mutatására is. És bár az előző dalt ez választja el véleményem szerint a buddhizmostól, ez a dal sem illik bele a filozófia rendszerbe. Hiszen itt meg az ego viszi el a fókuszt onnan.
Tapintható a két dal különbözősége. Zeneileg és szövegileg is.
Az érem két oldala jelenik meg.
Én aztán az érmét az élére állítottam. Az élre, ami ott van, az örök harmadik oldal, mégsem beszélünk róla túl sokat.
A pillanat
Engem ugyanis nem a fent bemutatott két oldal fogott meg egyik szövegben sem. Igaznak tartom, hogy por vagyunk csupán, mint ahogy az is fontos, hogy a szél repítette homok könnyedségével tudjuk csak a szabadságot eltáncolni az életnek nevezett bálban.
Nekem mégis más sejlik ki a porfelhőből.
Szertem, hogy az angol nyelvű dal így rezonál velem:
“Csak egy pillanatra hunyom le a szemem, és (az) a pillanat már nem létezik.
Az életem nagyon más lett, amióta élem, folyamatosan megélem a pillanat erejét. És most nem a sokszor emlegetett jelenlét szerepéről beszélek. Nem csak azt jelenti a pillanat megélése, hogy ma már természetes egyszerűséggel állok az engem körülvevő dolgok előtt és élvezem a boldog pillanatokat.
Az érme éle számomra ma már az, hogy a pillanat ereje abban van, hogy azzal együtt, hogy örülök neki, azonnal el is engedem. Megjelent bennem az elmúlás, elengedés, búcsú mondás egyszerűsége, amit buddhista terminológiával a ragaszkodás csökkenésének nevezhetnék.
Öröm, ami a pillanatnak szól, bánat nélkül, hogy az a pillanat nincs többé. Számomra ez a szabadság egyik definíciója.
Másképpen téve tanúbizonyságot a gondolat mellett, azt kell mondjam, hogy nem azért vagyok szabad, mert utazva a világ másik felén töltöm az életemet, hanem azért megtanultam az egyik pillanatról a másikra utazni.
És talán ez az első saját szillogizmusom.
A pillanatról pillanatra való lebegés az én igazi utazásom. Utazni számomra boldogság. Boldog vagyok.
Meghívsz egy kávéra?
Ha tetszett ez a történet, meghívhatsz egy kávéra. Nem kell, de jól esik - és mindig egy új sztorira váltom.
Kávé S:o)mának
Linktree
Rövid bemutatkozás