Lágyan, időtlenül kezdenek el átölelni az emlékek. Úgy érzem, lassan már nincs értelme országokban gondolkodnom. Felismertem, hogy életben gondolkodom.
365. | Hálás vagyok, amiért minket támogatsz!
Nem is igazán a köszönöm hiányzott. Inkább annak az ellentéte fájt: amikor azt éreztem, hogy jelenlétemmel zavarok. Ma már ott élek, ahol mosolygunk egymásra.
360. | Koh Rong Sanloem
Elég egyszer ellátogatni az Édenkertbe, hogy aztán másképpen gondoljak a „szerencse” szóra. Feladtam a szóval kapcsolatos tiltakozásomat.
358. | Sihanoukville
Mi mást adhatna nekem egy tengerparti szellemváros, mint gasztronómiai erőpróbát és egy temetést. Semmire nem számítva nem volt más választásom: szerettem.
356. | Kampot és a hangulat
Kampot nem utcákat mutatott. Hangulatot éreztetett velem. Ebben a hangulatban sok szereplő volt. Az egyik kulcsszereplő a barátom Koh Samui szigetéről.
354. | Kampot
Kampot emléke biztosan velem marad. Ezt valahogy az első pillanatban éreztem. Két nap bizonyíték már van az érés mögött. A többi a jövő zenéje, de jó a ritmus.
352. | Ismerkedés Phnom Penh várossal
Sok mindent megmutatott Phnom Penh egy hosszú nap alatt. Bízom benne, hogy tovább is tudom mélyíteni a kapcsolatomat Kambodzsával.
351. | Kambodzsa első két napja
Az első élményeim Kambodzsával kapcsolatban nagyon kellemesek. Újra látszódom és tiszta a fürdőszoba. Kényeztet az élet!