fi_316_bojtorjan

316. | … mert rád gondoltam

Ennyi volt az üzenet, meg egy dal.

Csavargódal (Bojtorján)

Éppen Da Nangban, a Hán folyó feletti híd közepén jártam, amikor megkaptam az üzenetet. Ott hallgattam meg életemben először ezt a dalt.

Közben rád gondoltam.

Együtt baktatunk a hídon.

És megértettük egymást.

Csavargódal (Még nem tudom, hogy hol alszom ma éjjel)

Még nem tudom, hogy hol alszom ma éjjel,
A holnap még olyan szörnyen messze van,
Az országút a lábam alatt és fölöttem az ég,
Ez a két dolog, amit tudok biztosan.

Nem számít az, hogy hol ér a holnap reggel,
A városok jó ismerőseim,
És mindig van egy jó barátom és néhány szerelmem,
És egy-két dal gitárom húrjain.

A nagy folyók mind elérik a tengert,
Az álmaim velük futnak tovább,
Úgy szeretném, ha gyors lehetnék én is, mint a szél,
És az otthonom lehetne a nagyvilág.

Egy napon majd megérkeznék hozzád,
Ha hét határ húzódna is közöttünk,
Úgy fogadnál, mintha én lennék, akit sok-sok éve vársz,
Milyen kár, hogy nem erre születtünk.

És nem tudom, hogy hol alszom ma éjjel,
A holnap még olyan szörnyen messze van,
Az országút a lábam alatt és fölöttem az ég,
Ez a két dolog, amit tudok biztosan.

Meghívsz egy kávéra?

Ha tetszett ez a történet, meghívhatsz egy kávéra. Nem kell, de jól esik - és mindig egy új sztorira váltom.

Kávé S:o)mának

Iratkozz fel

Minden új bejegyzésról kapsz egy emailt!

Nem spamelek! Olvasd el az adatvédelmi irányelveket bővebb információkért!

Steve

Ki vagyok én? Kit olvasol? Kit támogatsz?

S:o)ma

Add a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *