Songkran.
Szanszkrit szó, jelentése átlépés, átmenet, áthaladás.
Új év van. Soha nem gondoltam, hogy újévi ünnepségen veszel részt áprilisban.
Hétfőn a magyarországi választásokat követő reggelen arra gondoltam, hogy talán új év kezdődik számunkra, magyarok számára is. Én mint itteni magyar többszörösen élem az újat.
Új év. Csodálatos összhang az élet szimfóniájában. Kívül és belül. Hazától távol és a hazában is.
Pi Mai Lao
Sokan úgy tudják, hogy Songkran van itt is, mint Thaiföldön. Igaz ugyan, hogy ugyanaz az ünnepi időszak és ugyanaz az ünnep, de itt Pi Mai Lao a neve.
Laoszi új év.
A Pi Mai Lao Laosz hagyományos újévi ünnepe, amely a buddhista naptár szerint az év megújulását jelképezi. Az emberek ilyenkor templomba mennek, megtisztítják Buddha szobrait, és vízzel locsolják egymást, ami a tisztulást és az új kezdetet szimbolizálja. Az ünnep egyszerre spirituális és felszabadult közösségi élmény, ahol a vízjáték, a zene és a mosolyok dominálnak az utcákon.
Hihetetlen élmény ezt itt megélnem.
A templom látogatást most sem láttam, ahogy általában sem látható ez itt Ázsiában. Nincsenek kiemelt napok, időszakok. Soha nem láttam még embereket tömegesen templomba menni. Láttam viszont templomba betérő embert szinte minden órában, mert én is sok templomot látogattam már meg, mindenféle napszakokban. Azok az emberek, akiket én láttam, mindenféle körítés nélkül. a lehető legegyszerűbben imádkoztak a közelemben.
Sokszor eszembe jut egy gondolat, amit még a felkészülésem időszaka alatt olvastam valahol. Azt jósolta a gondolat, hogy itt Ázsiában nem arról fogom megismerni a vallásos embert, hogy vasárnap a templomba megy, hanem onnan, ahogy az embertársaival – köztük velem is – viselkedik.
Van ebben igazság, ez az egyszerű tapasztalatom.
Nem láttam a szobrok tisztítását sem.
Az összes többi viszont valóság
Víz, víz, még több víz, és természetesen hintőpor
Már három estén és éjszakán túl vagyok ebben az őrületes ünneplési mámorban. Ma még vár rám egy búcsú a színes kavalkádból.
Most inkább egy képet rajzolnék le arról, hogy hogyan is zajlik ez az ünnepség, mintsem egy időrendi bemutatót írnék. Az elmúlt éjszakák emléke itt kavarog a fejemben, a szívemben és a testemben is.
Ez az ünnepség egészen testközeli élmény. A legjobb, ha beleveted magad a tömeg közepébe.
Ám, míg oda eljutsz, el kell menned nagyon sok pont mellett, ahol ingyen kapsz vizet. Akkor is, ha nem kéred. Elkerülni úgy tudod, ha átmész az út másik oldalára, vagy megkerülöd a tömböt. De talán jobb, ha nem próbálkozol a meneküléssel. Nem nagyon van rá esélyed.
Az út mellett várnak az emberek. No, nem csak úgy, hogy ott lesben állnak. A házak elé kis kerti partyt rendeznek be. Székek, asztalok, sütők, jég, sör. És természetesen a hangszórók. A zene mindenhonnan szól. Nem halkan.
És a kerti partynak van még pár kihagyhatatlan kelléke. Például a felfújható medencék. A hordók. A locsolótömlők és a vízipuskák. Vagy inkább vízi ágyúk. A medence nem igazán fürdésre van, bár lehet azt is. A locsolótömlő állandóan megy, a medencéből, meg a hordóból habitus szerint mindenki meri és locsolja a vizet az arra járókra. A szerényebbek pohárral, a bátrabbak tálakkal és az igazi nagyágyú versenyzők vödörrel.
A járókelők vízipuskákkal válaszolnak. Meg vízi gránátokkal, azaz lufiba töltött vízzel. Van aki csak mosolyogva állja, hogy nyakon, arcon, háton öntik. Van aki visszavág. Kisebb barátságos csaták alakulnak ki. Senki nem veszi rossz néven, mindenki ennek tudatában járja az utcákat. A profibbak vízhatlan táskákat cipelnek. Az amatőrök szárítják a bankjegyeket.
Ha arra gondolsz, hogy ez kikerülhető, lehet, hogy igazad van. Csak át kell menni az út túl oldalára. Ha szerencséd van, ott nincs másik party. Mert nagyon sok helyre települnek ki a mozgósított hadseregek.
Egy jól felszerelt hadseregben helikoptereket is bevetnek. Nos, ezek itt a pickupok formájában jelennek meg az utcákon. Egy platóra simán fel lehet tenni pár száz liter vizet és egy bevethető csapatot. A leghevesebb harcok az út menti állások és az autók között dúlnak. Az út szélérő a slag, és a vödrök lőnek, az autóról mindennel locsolnak, amijük van. Gyakran magasnyomású fecskendőket vetnek be.
És folyamatos a gránátozás. Vannak vétlen áldozatok, aki rosszkor tartja rossz helyen a fejét, könnyen kaphat egy vízbombát az arcába.
Ha minden körültekintésedet latba véve szárazon eljutsz a város közepébe, ott biztosan elesel.
Az ünnep része az őrült városközpont. Ott aztán minden sarkon van egy nagykoncert hangerejű színpad. A DJ-k ezerrel pörgetik a lemezeket. Lövik a habot. Lézer show és lámpák százai színesítik a harcteret.
A már megszokott módon itt is mindenki mindennel locsol. Ez egyébként kell is, mert ha ide érsz, akkor heringgé változol, kelleni fog a víz a túléléshez. A tömeg sűrűjében csak táncolni és araszolni lehet. A haladás még egy embernek is nehéz feladat, ennek ellenére folyamatosan próbálkoznak vele robógók és autók is. Az autók a party részeként helikopter üzemmódban. De olyat is láthatsz, hogy a normál autó üvege egy kicsit van csak leengedve és egy hatalmas vízi ágyú csöve kandikál ki belülről.
Sodródni a tömeggel, megállni táncolni emberekkel, vagy csak úgy haladtában: egy másfajta meditációja a világnak.
A csatában nem szabad megfeledkezni a vegyi fegyverekről sem. Itt hintőport használunk erre. Az utcán ilyenkor tulajdonképpen 3 dolgot árulnak az árusok: vízi fegyvereket, hintőport és sört.
A hintőport lehet szárazon is használni, láttam több esetben, hogy egyszerűen csak ráborítanak valaki fejére egy nagy adagot. De a többség vízzel keverve használja. Poharakat, kisebb vödröket hordoznak, abban van a vízzel kevert hintőpor. És ezzel kenik be egymás arcát, ruháját, testét az emberek.
Egy kedves mosollyal simogatják meg egymás arcát és kenik rá az agyag szerű anyagot. Ha mindketten hordoznak maguknál, akkor kölcsönösen.
És közben mindenhonnan hangzik a Boldog Lao Új Évet jókívánság.
A por miatt nem kell aggódni. Általában nagyon jó illatú porokat használnak. Menthol, baba illatú stb. Ha intenzív az élmény és az orrodba megy, kitüsszented. Ha csípi a szemedet, a következő métereken kimossa a szemedből egy vödör víz. De az emberek figyelnek egymásra és tisztelettel használják az anyagot. Senki nem akar kitolni a másikkal.
Nem csak az embereket kenik össze. Ha az autód ott áll ezeken az utcákon, akkor másnap viheted az autómosóba. Ha motorral jössz be az utcába, a motor is kap festést, nem csak te. De ezzel senkinek nincs problémája. Ez az ünnep része.
Olyan bátor autósokat is láttam, akik lehúzták az ablakot, miközben haladtak. Így ők is kaptak arcpakolást.
Időnként felkerül a por, időnként lemosódik. Ha elmerülsz az élményben, minden érintés baráti, minden jókívánság boldog és őszinte.
Én így tettem. Elmerültem teljesen.
Három csatát már túléltem, ma megyek a végső ütközetre. Ha holnap nem jelentkezem, akkor elbuktam.
Az élményhez hozzá tartozik az is, hogy a második éjszakán megint véletlen meghívást kaptam egy társaságba. Aztán a következőn is itt töltöttem egy jó időt.
Így volt alkalmam az út mellett állni. Csatázni az arra járókkal. Küzdeni a helikopterekkel. Bőrig ázni, megszáradni, újra elázni.
Sört inni. Sokat. Enni, mert a meghívás mellé étel is jár. Első este ette olyan kis tojást, amiben ott volt a madárka. Második este már a tyúktojást is szerették volna megkóstoltatni velem. Én itt sem tiltakoztam. Finom ételek voltak ezek is.
Ahogy ezzel a társasággal élveztük az ünnepet, ahogy a város óriási zajában egyedül és mégsem magányosan jártam az utcákat és lettem a tömeg része, megérintett az, ahogy az itteni emberek felelőtlenül boldogok. Együtt, egy helyen. Tisztelettel és barátsággal.
Azt gondolom, hogy egy riói karnevál is ilyen lehet. Majd megnézem azt is.
Addig is elteszem az örök emlékeim közé ezt az első buddhista újévi kavalkádot.
Meghívsz egy kávéra?
Ha tetszett ez a történet, meghívhatsz egy kávéra. Nem kell, de jól esik - és mindig egy új sztorira váltom.
Kávé S:o)mának
Linktree
Rövid bemutatkozás