A címben idézett mondat egy üzletember mondásaként jutott el hozzám.
Egy vállalat és egy üzletember.
De, mi van akkor, ha a vállalat én vagyok és az üzlet az én életem?
Induljunk el üzleti oldalon!
Az írás tervbe vételekor még úgy gondoltam, hogy fontos, hogy kitől származik ez az idézet. Aztán – ahogy elkezdtem az írással dolgozni – rájöttem, hogy felesleges azt keresnem, ki mondta először. Sokan használják ezt a gondolatot. Elég annyi, hogy engem megfogott. Ezzel együtt azonnal másik perspektívában láttam.
Az ellenőrzés közben azonban azonnal találtam még három gondolatot az eredeti jelentésre építve. Ezekkel folytatom, mielőtt a saját nézőpontomat bemutatnám.
Ez egy rendkívül hatékony szemléletmód az üzleti élet megközelítéséhez. Lényegét tekintve a vállalat nem más, mint egy problémamegoldó gépezet, pénzügyi értékelése pedig csupán egy utólagos mutatója annak, milyen hatékonyan oldja meg ezeket a problémákat.
Ha tovább bontjuk ezt a gondolatot, a vállalat által teremtett végső értéket rendszerint három különböző dimenzió határozza meg:
- A probléma mértéke: Hány embert érint ez a probléma? Egy szűk piaci réshez kötődő probléma megoldása egy speciális, kis léptékű vállalkozást eredményez; az egyetemes problémák megoldása viszont óriáscéget teremt.
- A probléma súlyossága: Mennyire sürgető vagy fájdalmas a probléma? Az emberek sokkal többet hajlandók fizetni a kritikus, komoly nehézséget okozó problémák megoldásáért, mint az apróbb kellemetlenségekért.
- A megoldás eleganciája: Mennyivel jobb, gyorsabb vagy olcsóbb a megoldás a többi lehetőségnél? A kiemelkedően hatékony megoldás révén nagyobb arányban részesülhetünk a létrehozott értékből.
Az én legfontosabb üzletem: önmagam
Van pár olyan gondolat a fejemben, amik időről-időre elgondolkodtatnak azon, hogy miért lettem ilyen, amilyen vagyok. Ezek a gondolatok általában egy általános formában jelennek meg bennem. Nem vagyok egyedi. Típus vagyok és a “miértek” az én típusomat jellemezhetik.
Az általánosság területén született gondolataim ilyesmik:
A boldog ember túlélő típus. Túl kellett élnie pár dolgot. Nem mindenki lesz boldog, aki túlél valamit. De aki túlélt már tragédiát, traumát, bánatot és örömet, az szerintem nagyobb eséllyel érkezik meg.
Az élet nevű “üzlet” egyik siker mércéje lehet a boldogság. Nem ez az egyetlen mérőszám. De a legtöbb “vállalkozó” ebben az “üzletben” szerintem ezt a célt szeretné elérni. Egy jó vállalkozó dolgozik a sikerért. A boldogság sikeréért dolgozni kell. Minden nap. Egy jó üzletember gondját viseli a saját üzletének.
A címre utalva: a “probléma” az egyetlen szó, amivel személy szerint nem vagyok teljesen kibékülve. Én soha nem problémákat láttam magam előtt, hanem “megoldandó feladatokat.” A cím mégis teljes hullámhosszában rezonál velem, mert ott van a “megoldás” szó.
Az idézetet olvasva azonnal tudtam, hogy miért rezgek vele együtt. Én egy problémamegoldó, szorgalmas túlélő vagyok. A saját életemet sikeresnek értékelem. És ígérem a részvényeseimnek, hogy az utolsó pillanatig igyekszem megszolgálni a cégvezetőként belem vetett bizalmat!
A részletek
Az “élet, mint üzlet” is érdemesnek tartom elgondolkodni egy kicsit.
- A probléma mértéke. Hány embert érint? Mondhatnám, hogy egyet. Engem. De azt hiszem, ez nagyon szűk látókörű megállapítás lenne. Arra gondolok, hogy egy probléma megoldása után hányan lélegezhetnek fel velem együtt? “Örülök, hogy rendben vagy!” “De jó újra a réginek látni!” “Látni rajtad, hogy más a mosolyod!” “Most, hogy rendben vagy, számítok rád!” “Nem akartalak elveszíteni!”. Ha én jól vagyok az életemben, másként vagyok jelen mások számára is. Olyan emberekre, akiknek fontos vagyok, akikre számíthatok. Akik számíthatnak rám. Minden megoldott probléma közös érték. Egyszerűen azért, mert az életemben sok a részvényes.
- A probléma súlyossága. Azt gondolom, hogy a siker mértékét nagyon komolyan skálázza a probléma mértéke. Minél nagyobb volt a pofon, annál katartikusabb a megoldás utáni fellélegzés. Megint csak: nekem és a környezetemnek is. És fontos a probléma nagysága is. Minden feladat/probléma megoldandó. Ám, bármennyire is súlyos dolog számomra egy beépített mikrohullámú sütő cseréje, azért ez a világot nem rengeti meg. Érthető, hogy ezzel szemben egy depresszív időszak magam mögött hagyásának hangosabb taps a kísérője.
- A megoldás eleganciája. Ennél a gondolatnál nem az eddigi megoldásaim elegenciája, vagy stílustalansága jutott eszembe. Nem minden megoldásom volt elegáns, ebben teljesen biztos vagyok De most tényleg nem ez a fontos számomra. Ennél a pontnál azért álltam meg egy pillanatra, mert reménykedem. Abban reménykedem, hogy van már a tarsolyomban annyi elegáns megoldási, megküzdési eszköz, amivel másoknak segíteni tudok. No, ez legyen elegáns, a többi nekem nem számít.
Problémamegoldó. Szorgalmas. Túlélő.
Nekem ennyi elég!
Ha neked is, tedd a kezedet a kezembe és mehetünk együtt. Építsük együtt az üzletet.
Meghívsz egy kávéra?
Ha tetszett ez a történet, meghívhatsz egy kávéra. Nem kell, de jól esik - és mindig egy új sztorira váltom.
Kávé S:o)mának
Linktree
Rövid bemutatkozás